Az Idahói Egyetem amerikai tudósai által készített tanulmány szerint az Uránusz α és β gyűrűi elrejthetik a bolygó több kis műholdját – az úgynevezett minilunokat, amelyek átmérője nem haladja meg a 2-7 kilométert.
Szakemberek számításai szerint ezek a miniloonok körülbelül 100 kilométer távolságra helyezkednek el az Uránusz α és β gyűrűitől, és segítenek megőrizni a gázóriás gyűrűinek szerkezetét. A tudósok következtetéseit a Voyager 2 bolygóközi állomás adatai alapján hozták meg, ráadásul a legfőbb oka annak, hogy a képeken még nem lehet figyelembe venni a kisbikont, az ezen égitestek mérete.
Ma már ismert, hogy a gázóriásnak tizenhárom gyűrűje van. Fényességét tekintve az α és β gyűrűk csak az ε gyűrűk után állnak. Úgy gondolják, hogy az Uranus körüli gyűrűrendszer műholdjának megsemmisülése következtében keletkezett.
A Voyager 2 állomás 1986 januárjában repült el az Uránusz-rendszer mellett. A minimális távolság 81,5 ezer kilométer volt közöttük. A bolygó állomáshoz közeledésének pillanatában készített mérések és képek lehetővé tették az új gyűrűk észlelését és az első alkalommal az Uránusz műholdjainak képeinek megszerzését közelről.
Források: Arxiv
