Számos szervezet, köztük a Nemzeti Egészségügyi Intézet, megkezdte az oltóanyag kifejlesztését egy új koronavírustörzs ellen, amely 2019-nCoV néven ismert.
A tudósok még csak most kezdenek, de oltóanyag-fejlesztési stratégiájuk profitálni fog mind a szorosan kapcsolódó vírusok, például a SARS és a MERS terén végzett munkából, mind a nukleinsav alapú oltástechnológiák terén elért eredményekből. Ezek olyan DNS- és RNS-vakcinák, amelyek előállítják az oltóanyag-antigént a saját testében.
Dolgoznak-e ezen a bizonyos törzsön?
Nem, de folytatódott a munka más, szorosan összefüggő koronavírusokkal kapcsolatban, amelyek súlyos betegségeket okoztak az emberekben, nevezetesen a MERS és a SARS.
A tudósokat nem aggasztotta ez a fajta törzs, mivel nem tudták, hogy létezik, és betegségeket okozhat az emberekben, amíg járványt nem okoz.
Honnan tudják a tudósok, mikor kell dolgozni egy koronavírus vakcinán?
Történelmileg a súlyos koronavírusok elleni oltásokkal kapcsolatos munka akkor kezdődik, amikor a vírusok megfertőzik az embereket.
Tekintettel arra, hogy ez az új koronavírus harmadik legnagyobb kitörése az elmúlt két évtizedben, valamint az e vírusok által okozott betegség súlyossága, feltétlenül fontolóra kell venni egy olyan oltóanyag kifejlesztésébe való befektetést, amely védelmet nyújt velük szemben.
Mit jelent ez a munka, és az emberek mikor kapják meg az oltást?
Ez a munka magában foglalja az oltóanyag-konstrukciók kifejlesztését – például a megfelelő cél-antigének, az immunrendszer által érintett vírusfehérjék előállítását, majd állatokon végzett teszteket, amelyek megmutatják, hogy védettek és biztonságosak.
A biztonságosság és a hatékonyság megállapítását követően az oltások humán klinikai vizsgálatokba is bekerülhetnek. Ha az oltások a várható immunválaszt és védelmet produkálják, és biztonságosnak tekintik őket, tömegesen előállíthatók a lakosság oltása céljából.
A tudósokból jelenleg hiányoznak a vírusizolátumok – vagy a vírusminták – az oltások teszteléséhez. A vakcina működésének ellenőrzéséhez nincs elegendő antitest sem. Vírusra van szükségünk annak tesztelésére, hogy a vakcina által okozott immunválasz működik-e.
Azt is meg kell határozni, hogy mely állatokon teszteljék a vakcinát. A lista tartalmazhat egereket és főemlősöket.
A vakcina kifejlesztése valószínűleg hónapokat vesz igénybe.
Az emberek valaha is biztonságban lehetnek az ilyen vírusos járványoktól?
A tudósok arra számítanak, hogy a belátható időn belül szabálytalan időközönként járványkitörések fordulnak elő.
A nagyobb járványok és járványok megelőzésének érdekében javítani kell az emberek és az állatok felügyeletét szerte a világon, valamint befektetni kell a kockázatértékelésekbe, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy felmérjék az észlelt vírusok által az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyt.
Globális fellépésre van szükség az új oltási megközelítésekbe történő befektetéshez, amelyek gyorsan alkalmazhatók, amikor új vírus, például a jelenlegi koronavírus, valamint olyan vírusok jelennek meg, mint a Zika, az Ebola vagy az influenza.
Jelenleg a feltörekvő kórokozókra adott válaszok többnyire reaktívak, vagyis kitörés után kezdődnek. Proaktívabb megközelítésre van szükség, amelyet folyamatos finanszírozás támogat.
Aubrey Gordon, a Michigani Egyetem közegészségügyi professzora és Florian Krammer, az Icahn Orvostudományi Kar vakcinológiai professzora, Sinai.
Ezt a cikket a The Conversation jelentette meg.
