A hétvégén a Föld felső északi féltekéjét éri a Nap legerősebb sugárzása – derül ki az Űrhajózási űrlapból.
A kutatók észrevették a Napból kilökődő gáz halmazállapotú részecskék áramát, és ezt a folyamot közvetlenül a Földre irányították. Szakértők úgy vélik, hogy a részecskeáramlás, amely jelenleg a Naptól a Földig 150 millió kilométert tesz meg az űrben, április 4-én, szombaton éri el a Földet. Ez az északi fényt az északi sarkkörön egész hétvégén kiválthatja.
Az aurora borealisra és aurora borealisra osztott aurorák akkor fordulnak elő, amikor a napszemcsék belépnek a légkörbe. Amikor a magnetoszférát napszelek bombázzák, lenyűgöző kék fények jelenhetnek meg, mivel a légkör ezen rétege eltéríti a részecskéket.
A kutatók azonban észreveszik a napvihar hatásait is, és az űrjárási idő túlterjedhet az északi vagy a déli fényeken is. A Föld mágneses tere többnyire megvédi az embereket a napfoltoktól származó sugárzástól, de a napviharok hatással lehetnek a műholdas technológiára.
A napszelek felmelegíthetik a Föld külső légkörét, és tágulást okozhatnak. Ez befolyásolhatja a pályán lévő műholdak működését, ami a GPS navigáció, a mobiltelefon jel és a műholdas TV hiányát eredményezheti.
Ezenkívül a részecskék kibocsátása erős áramokhoz vezethet a magnetoszférában, ami a szokásosnál magasabb villamos energiához vezethet az elektromos vezetékeknél, ami az elektromos transzformátorok és erőművek meghibásodásához, áramvesztéshez vezethet.
