A Stanford Egyetem, az Arizonai Egyetem, a Texasi Egyetem és a NASA sugárhajtómű laboratóriumának kutatóinak új adatai szerint egyes kitörések nem az Európa óceánjainak, a Jupiter holdjának mélyéből, hanem a jéghéjba ágyazott vízzsebekből következhetnek be.
A Jupiter jeges holdján, az Európában hatalmas kitörések törhetnek ki az űrbe, ami számos kérdést vet fel a Föld reményteljes asztrobiológusai számára: mi robbanhat fel a több kilométer magas tuskók miatt? Tartalmazhatnak-e földönkívüli élet jeleit? Hogyan alakulnak ki Európában? Az új magyarázat most olyan forrásra mutat, amely közelebb van a befagyott felszínhez, mint amire a tudósok számíthattak.
A NASA Galileo űrhajójával készített képek felhasználásával a kutatók kifejlesztettek egy modellt, amely elmagyarázza, hogy a fagyás és a nyomás kombinációja hogyan vezethet kriovulkán kitöréshez vagy vízcsobbanáshoz. A Geophysical Research Letters című lapban november 10-én közzétett eredmények kihatással vannak az Európa alatta fekvő óceán lakhatóságának meghatározására, valamint a Naprendszer más jeges testeinek kitöréseire.
A tudósok már régóta feltételezik, hogy az Európa jégkérge alá rejtett hatalmas óceán tartalmazhatja az élet fenntartásához szükséges elemeket. De azon kívül, hogy víz alatti járművet küldünk a Holdra feltárásra, nehéz biztosat mondani. Ez az egyik oka annak, hogy az Europa tollai ekkora érdeklődést váltottak ki: ha a kitörések az óceán beléből származnak, akkor az elemeket könnyebben felismerhetik egy jövőbeli missziós űrhajók, például a NASA Europa Clipperje.
De ha a tollak a Hold jeges héjából származnak, akkor kevésbé kedvezhetnek az életnek, mert az élet fenntartásához nehezebb fenntartani a kémiai energiát. Ebben az esetben csökken az űrből való megszokhatóság észlelésének esélye.
A kutatók elemzésüket Manannanra, az európaiak 29 kilométer széles kráterére összpontosították, amelyet több tízmillió évvel ezelőtt egy másik égitestkel ütközött össze. Arra gondoltak, hogy egy ilyen ütközés óriási mennyiségű hőt generál, modellezték, hogyan okozhatja a víz kitörését a jéghéj belsejében lévő vízzseb megolvadása és az azt követő megfagyása.
A modell azt mutatja, hogy amint az Europa vize jéggé változott a becsapódás későbbi szakaszaiban, megnövekedett sótartalmú vízzsebek keletkezhettek a Hold felszínén. Ezenkívül ezek a sós vízzsebek hosszan át tudnak vándorolni az Europa jéghéjon keresztül, eltakarva a kevésbé sós jég szomszédos területeit, és ezáltal a folyamat során még sósabbá válnak.
