Mivel a COVID-19 betegséget okozó új koronavírus elterjed az egész világon, és az esetek száma világszerte meghaladja a 284 000-et, a téves információk szinte ugyanolyan gyorsan terjednek.
Az egyik mítosz az, hogy ezt a SARS-CoV-2 nevű vírust a tudósok egy kínai Wuhan-i laboratóriumban hozták létre, ahol a járvány kitört.
A SARS-CoV-2 koronavírus új elemzése végül megcáfolhatja azt. Egy kutatócsoport összehasonlította az új koronavírus genomját hét másik embert megfertőző koronavírussal: SARS, MERS és SARS-CoV, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak; a HKU1, NL63, OC43 és 229E mellett, amelyek általában csak enyhe tüneteket okoznak, a tanulmány a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.
“Elemzésünk egyértelműen azt mutatja, hogy a koronavírus nem laboratóriumi konstrukció vagy célzott vírus” – írják a cikkben.
Christian Andersen, az immunológia és a mikrobiológia adjunktusa és munkatársai megvizsgálták a vírusborítékon található tüskefehérjék genetikai sablonját.
A koronavírus tüskék segítségével rátapad gazdasejtjeinek külső falaira, majd belép a sejtekbe. Kifejezetten megvizsgálták a tüskefehérjék két fő jellemzőjéért felelős génszekvenciát: a sejtekhez tapadó, receptor-kötő doménnek nevezett felvételt; és az úgynevezett hasítási hely, amely lehetővé teszi a vírus megnyitását és bejutását ezekbe a sejtekbe.
Ez az elemzés kimutatta, hogy a „tüske” rész úgy alakult ki, hogy az emberi sejtekben az ACE2 nevű receptort célozza meg, amely részt vesz a vérnyomás szabályozásában. Olyan hatékonyan kötődik az emberi sejtekhez, hogy a kutatók szerint a kötő fehérjék a természetes szelekció eredményeként jöttek létre, nem pedig géntechnológiával.
Ennek oka: A SARS-CoV-2 koronavírus nagyon szoros kapcsolatban áll a vírussal, amely csaknem 20 évvel ezelőtt terjedt el az egész világon súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS). A tudósok azt tanulmányozták, hogy a SARS-CoV miben különbözik a SARS-CoV-2-től – ez a genetikai kód számos kulcsváltozása.
A számítógépes szimulációk során azonban úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 mutációi nem nagyon segítik a vírus emberi sejtekhez való kötődését. Ha a tudósok kifejezetten ezt a vírust tervezték volna, akkor nem választottak volna olyan mutációkat, amelyek a számítógépes modellek szerint nem működnek.
De kiderült, hogy a természet okosabb, mint a tudósok, és az új koronavírus megtalálta a módját annak, hogy mutálódjon, jobbá és teljesen mássá válik, mint bármi, amit a tudósok létrehozhatnak – mutatta a tanulmány.
Újabb szög a „laboratóriumi szivárgás” elméletében?
Ennek a vírusnak az általános molekuláris szerkezete különbözik az ismert koronavírusoktól, és ehelyett leginkább a denevérekben és a pangolinokban található vírusokra hasonlít, amelyeket rosszul értenek, és soha nem okoztak kárt az emberekben.
“Ha valaki új vírust akar létrehozni kórokozóként, akkor azt egy vírus alapjáról hozza létre, amely köztudottan betegséget okoz.”
Honnan jött a koronavírus?
A kutatócsoport két lehetséges forgatókönyvet javasolt a SARS-CoV-2 emberi eredetére. Az egyik forgatókönyv számos más koronavírus eredetét követi, amelyek pusztítást okoztak a társadalomban. Ebben a forgatókönyvben a vírust közvetlenül állatoktól kaptuk – civettákat a SARS-hoz és a tevéket a közel-keleti légúti szindrómához (MERS). A SARS-CoV-2 esetében a kutatók feltételezik, hogy az állat denevér volt, amely az emberre továbbította a vírust.
Ebben a lehetséges forgatókönyvben azok a genetikai tulajdonságok, amelyek az új koronavírust olyan hatékonnyá teszik az emberi sejtek megfertőzésében (patogén képessége), még az emberre való áttérés előtt megmaradnak.
Egy másik forgatókönyv szerint ezek a kórokozó tulajdonságok csak akkor alakulnának ki, ha a vírus a gazdaszervezettől átjutna az emberre. Egyes pangolin eredetű koronavírusok „horogszerkezettel” (ez a receptor-kötő domén) hasonlóak, mint a SARS-CoV-2. Így az ütő közvetlenül vagy közvetve továbbította vírusát az emberi gazdaszervezetnek. Ezután az emberi gazda belsejébe kerülve a vírus egy újabb rejtett tulajdonsággal rendelkezhet – amely lehetővé teszi számára, hogy könnyen bejuthasson az emberi sejtekbe. A kutatók elmondták, hogy ennek a képességnek a fejlesztése után a koronavírus még jobban képes lesz terjedni az emberek között.
Mindezek a technikai részletek segíthetnek a tudósoknak megjósolni a járvány jövőjét. Ha a vírus kórokozó formában jutott be az emberi sejtekbe, ez növeli a jövőbeni kitörések valószínűségét. A vírus továbbra is keringhet az állatpopulációban, és átterjedhet az emberekre, és járványkitörést okozhat. De az ilyen jövőbeni járványok esélye alacsonyabb, ha a vírusnak először be kell jutnia az emberi populációba, majd kórokozó tulajdonságokat kell kifejlesztenie – mondták a kutatók.
Források: Fotó: Andriy Onufriyenko / Getty Images
